Ma 2012 május 19, szombat, Ivó, Milán napja van. FŐOLDALSITE TÉRKÉPGYIKaA Főoldal
CéginformációTermékeinkA sörrőlWebshop
© Liquid Gold, 2009 / Jogi nyilatkozat
Sörtörténelem
A sör készítése
Sörkultúrák
Sörtípusok
Anekdoták
A sör illemtana
Sörreceptek
Sör és…
Sörtechnika
Liquid Gold / A sörről / A kezdetek
A kezdetek

A sörfőzés ma ismert legősibb receptje egy kb. 7.000 éves mezopotámiai agyag-táblán látható, mely így hangzik: csírázott, aztán szárított magvakból gyúrjál tésztát, formálj belőle kenyeret, kissé süsd meg, aztán morzsold szét, áztasd vízbe, és hagyd egy napon át erjedni. Természetesen ez az ital nem hasonlít a mai sörhöz, de valahogy így indult a sörfőzés.

Ebben az időben még egyszerű magokból és bizonyos gyümölcsökből készítették a sört, de találtak olyan korabeli dokumentumot is, mely a kenyér esőbe való kirakását javasolja, miáltal egy "átázott, de hihetetlenül pezsdítő" anyagot kapunk. Nem teljesen alaptalan tehát, mikor a "folyékony kenyér" elnevezéssel viccelődünk. Bizonyítékok vannak arra, hogy a sörfőzés tudománya hamar elterjedt a Tigris és Eufrátesz folyókon túli területeken is. Afrikában, Ázsiában és Európában is komoly hagyományai vannak ennek a mesterségnek. Ázsiában az erjesztés folyamatának ismeretét inkább a szaké, a rizspálinka elkészítésének szolgálatába állították, míg a később Európában letelepedő szlávok rozsból erjesztették ezt az italt. De abban az időben, ahogy ma is, kontinensünkön mégis az árpa és a búza volt a sör alapja. Amikor az ember megtanult gabonát őrölni, kenyeret sütni, már nem volt messze a „folyékony kenyér” készítésétől.

Az első hiteles információ a sörről Mezopotámiából való, i.e. 3.500 tájáról. Ez a vidék legendásan gazdag gabonatermést hozott, így hamar megtanulták a sörkészítést is. A sumérok már ékírásukban is használják a sör szót. Az első jelentős söráldozati emlék is az ő agyagtábláikon maradt fenn. A termékenység istennőjének, Nin–Harrának mutattak be söráldozatot. A sörfőzők igen megbecsült emberek voltak a sumeroknál, még a katonai szolgálat alól is fel voltak mentve. A mezopotámiai Uruk városából származik a világ legrégebbi sördokumentuma. Képírással mutatja be a sörfőzést és az istennőnek bemutatott áldozatot. Ez az agyagtábla bizonyítja, hogy valóban a sumerok voltak a világ első sörfőzői.

Sörük némileg hasonlított a maihoz, azzal a különbséggel, hogy valószínűleg nem használtak komlót. A sör nemcsak kedvelt népi ital volt, hanem bizonyos kategóriák szerint megállapított járandóság is. A munkások és rabszolgák napi egy liter gyenge sört, a nehezebb fizikai munkát végző és az alacsony beosztású hivatalnokok napi 2 liter sört, a közepes beosztásúak és asszonyok napi 3 litert, a főemberek napi 5 litert kaptak. Természetesen az akkori sörök alkoholtartalma jóval alacsonyabb volt, mint ma.

Sörténelem

Hihetetlen, de ebből az időből származik a csaposnő fogalma. A történet szerint a szép Kababa volt az első csapos, sörkereskedő, aki Babilon környékén megalapította Kis városát. A legenda szerint ő volt a városállam királynője. De Gilgames, Uruk királya is nagy sörpártoló volt. A történetét megörökítő eposz szerint a sör hatása alatt számos kapcsolatot létesített alkoholtól elgyengült nőkkel. Egy sor fennmaradt rajz mutatja, hogy a sumérok pipaszerű, hosszú szívócsővel egy nagy edényből szívták ki a sört.

Utódaik, a filiszteusok 1000 évvel Krisztus előtt már olyan söröskorsót használtak, amely szűrővel volt ellátva. A másik nagy mezopotámiai nép, a babilóniai talán még inkább tisztelte a sört, olyannyira, hogy szent könyvük italként csak azt ismeri el. Nemcsak gondűző hatását értékelték, hanem mint folyékony kenyér fontos táplálék is volt, sőt gyógyító hatása miatt számos receptben is előfordult – valamennyi gyógyszert előírás szerint sörben kellett feloldani, és úgy bevenni.

A nagy törvényhozó, Hamurappi a tankönyvekből ismert törvényei mellett a sörről is rendelkezett. Nem csupán a sörfőzést és a sörkimérést szabályozta, hanem elrendelte, hogy a hamisítókat saját lőréjükkel kell halálra itatni.

Törvényoszlopának néhány fontos cikkelye:

  • a kocsmáros, aki sörét nem árpában, hanem ezüstben fizetteti, fojtassék vízbe,

  • a papnőt, aki a kocsmát felkeresi, vagy kocsmát nyit, égessék meg,

  • a kocsmárosnét, aki kocsmájában politikai vagy államellenes társalgást eltűr és nem adja át a vendéget a hatóságnak, meg kell ölni,

  • a hamisítót saját hordójába kell fojtani, vagy olyan sokáig itatni saját sörével, hogy megfulladjon.

 
                                 

Elérhetőségeink meglévő és új ügyfeleink részére

             

Ha első kézből szeretne értesülni cégünk eseményeiről, kérjük iratkozzon fel hírlevelünkre!

                       
                        

Cégünk teljes árukészletéről, árairól tájékozódhat, és itt töltheti le pdf formátumba.

             

Daily fashion news